„Nincs konkrét előírás se az anyag használatra, se a szín használatra. Emiatt az önkormányzatnál alkalmazásban levő urbanisztikus mindig azt hozza fel védelmül, hogy nem írta elő semmi, tehát a befektető aki épít, vagy pedig a tulajdonos olyan színre festeti a házát, amilyenre épp ő akarja” – magyarázza Fülöp Otília, Hargita megye főépítésze.

Ráadásul arra is van példa, hogy a tájidegen épület a régi, sorsára hagyott és megomló székely ház helyére került.

„Székelyföld, mint sok más hely Európában is, most azzal néz szembe, hogy bezúdult a piacgazdaság és ezzel mindenféle építészeti divat, miközben a hagyományos épületek pusztulnak, s azt gondoltuk, hogy valamilyen mintát kell mutatni, hogy aki házat akar építeni az a mai igényeknek megfelelően mégis hogyan tervezhet” – fogalmazott Ertsey Attila, a budapesti Kós Károly Egyesülés építésze.

Ezt szeretné segíteni a Hargita megyei önkormányzat támogatta falukép-védelmi házterv-pályázat is. Nemcsak új házak építésére, hanem a régiek felújítására is vannak jó példák.

„Ezek a régi házak konzerv tömörséggel fogalmaztak meg egy életformát, amire talán páran közülünk hajlandóak öregkorunkba visszatérni, vagy nosztalgiából. Így fenntarthatóak. De a mai igény, tehát a házzal szemben támasztott elvárások, az élettérnek a növekedése teljesen más gondolkodást is megkövetel a házzal szemben.” – magyarázza Köllő Miklós gyergyószentmiklósi tervező.

A Székelyföld épített örökségét védő tanácskozás résztvevői szerint a székely ház építésére nincs egységes recept. De több szempont figyelembe vételével megőrizhető a hagyományos székely falukép.

Az Országépítő Kós Károly Egyesülés, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a székelyföldi szakértők konferencián elhangzó javaslatait egy kiadványban fogják megjelentetni. Ez a székelyföldi önkormányzatok számára az építkezési engedélyek kibocsátásánál irányadóként is használható lesz.