A Színes Világ (Népújság-melléklet) 2009. augusztus 8-i számában arról adtam hírt, hogy ma is ôrzöm Bolyai Farkas álnéven megjelent Öt szomorújáték (Szeben, 1817) címû kötetét. A példány ,,1962-ben került a birtokomba." Sérült darab, jó néhány levél hiányzik belôle.

Már akkor, tehát 1962-ben feltûnt, hogy az elsô borító belsô oldalán kézzel írt latin szöveg van, a hátsó borító elé bekötött levél pedig recepteket tartalmaz. Aláírás sehol sincs.

Idôközben megjelent Oláh Anna: Bolyai Farkas gyógyászati munkássága címû, 154 oldalas munkája (In. Apa és fiú küzdelme a kórokkal. Marosvásárhely, 2005. Vofkori Józseffel). A mû tartalmazza a "gyógyszerész Bolyai Farkas" írott hagyatékát: gyógyszerleírásokat, népgyógyászati eljárásokat, amelyeket élete során hasznosított. Ezek száma 99, azaz egy híján száz (111-129. old).

Felmerült bennünk a gondolat: vajon a Kibéden lévô Bolyai-kötet kéziratos részei nem Bolyai Farkastól származnak-e? 2009 ôszén három alkalommal is kutakodtam a marosvásárhelyi Teleki – Bolyai Könyvtárban. A föltevés beigazolódott: a fekete tintás bejegyzések Bolyai Farkas keze írását "ôrzik". Mellékeljük a legolvashatóbb részrôl készült fénymásolatot, egyes betûk nehezen kivehetôek, a gyenge minôségû könyvpapíron helyen-helyen "szétfutott" a tinta. Könyvtárbeli munkánkat nagyon megkönnyítette Sebestyén-Spielmann Mihály igazgató, író- történész és Bányai Réka, hálás köszönet érte.

A legelsô recept fölött van egy szó, amelyet egyelôre nem sikerült "feloldanunk". Az elsô három recept mindenike sorszámozott, a negyediknek önálló címe van. Az ,,olvashatatlan" betûket zárójelbe tett három ponttal jelöljük. Íme:

1-o. Az Egerfának a Levele akkár mely eleven sebnek használ, ha azzal rággatod.

2-o. Az Egerfának a gyümöltse (mely mikor még s(enge) igen hasznos a F(…)rata ellen, mellyel igy bánunk: azon gyümöltsöt meg kell fözni és annak a Levét innya kell Továbbá feredöt fözni belölle és benne feredni igenjó.

3-o. Az Egerfat tavasszal, mikor mezgés le kell vágni, és darabokra osztván hoszszára (így!) meg kell furni a millyen vastag furuval lehet, ezen lyukát bé kell tölteni apro soval, és bé kell mind a két jukát fával szegezni, azután meg égvén szépen ki kell venni az apro sot, mely is végre meg szitálva igen jo a Keh ellen egy egy kalánnal adni a Lonak.

Üszög ellen való orvosság

L(...) d(...)án nevezetü követ kell venni a Patikában egy fontot circiter 50 véka buzának, mellyet vizbe el kell olvasztani és azután meg kell ezen vizbe forgatni a buzát, s ugy kell el vetni.

Mikor íródtak ezek a receptek? Az elsô borító belsô oldalán levô latin szöveg fölött tisztán kivehetô az 1819-es évszám, igazi Bolyai Farkas-i számjegyekkel. Tehát keltezni tudtuk/tudjuk a kézzel írt részeket.

Feltûnt, hogy az elsô három recept mindenike egerfát "emleget": egerfának a levele, egerfának a gyümölcse, egerfát (ágat).

Puszta kíváncsiságból belelapoztunk Melius Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbarium címû könyvébe (új kiadása Szabó Attila gondozásában, Bukarest 1978), amelyben Melius – a 141. oldalon – így nyilatkozott az egerfa "hasznáról":

"Dagadást az levele gyógyit. Fáradtságot, dagadást az levele kivonszon, ha azzal mosod a lábodat."

Érdekesnek látjuk a harmadik receptet, amely rituális mozzanatokat is tartalmaz. A fúróval hosszára megfúrt ág motívuma elôfordul az egyik birtokomban levô, lovak gyógyításáról szóló, csonka kéziratos receptgyûjteményben, így:

"Az eger fát, avagy bodza fát meg furván sóval töltsd meg, és meg égetvén add bé a lónak."

Kézirattöredékünket nem sikerült még azonosítanunk, forrásként talán Tseh (Cseh) Márton: Lovak orvosságos könyvecskéje címû munkája jöhet számításba (Lôcse, 1656). Ennek több 18. századi kiadása is volt.

Látható, a Bolyai Farkas-kötetbe beírt receptek nem elôzménytelenek. Az égetett sót mint gyógyszert századokon át használták.

Zárásképpen mi is hangsúlyozzuk, mint Oláh Anna: a mostani receptek közlése "kizárólagosan mûvelôdéstörténeti kutatásokat szolgál." Tehát adalékok Bolyai Farkas munkásságához.